lyrics
Molekulák a szélben
Elveszve a számok tengerében,
Kézen fogva keringtünk a múlt örvényében,
Sakálokként üvöltve, hiénákként vihogva,
Szegtük meg a saját szabályainkat,
Bőrünket levetve éppen jókor,
Hullott le a lepel önmagunkról
Az idő csak úgyis gyorsan elszáll,
A fogaskerekek csak gördülnek tovább.
Lassan kimúló fények?
Bárminek is teljesen vége?
Hát erről szólna az élet?
Molekulák térben-időben?
Elméje kitört a szürkeségből,
Csonkolt szárnyú jelenként hullik az égből
Hús és vér zajban, hangosan pezsegve,
Átadta magát az élvezeteknek,
Anyag és szellem ránctól szabadulva,
Megváltás lesz neki ez az új forma.
Az idő csak úgyis gyorsan elszáll,
A mulandó egy vicc, az óra körbejár.
Valami új áll össze, egészben
Soha nincs semminek vége,
Szétszórja magát ezernyi lélek,
Molekulák a szélben...
credits
license
all rights reserved